[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
*Belépnek az ajtón*
- Oppa, mi? *egész úton ezen gondolkozott XD* - Eléggé lánynak érzed magad mellettem, mi?
*kérdi, közben leülnek egy asztalhoz és leinti a pincért*
|
*Elvigyorodik*
- Nem tudsz sokáig menekülni, te alávaló... *mondja Ryuuki után*
"Mivel ittán a véremből, a szagodat soha nem fogom elfelejteni, és bárhol is légy, megtalállak." *Gonoszul elmosolyodik. Imádta ezt a képességét. Ezek után odamegy Hatohoz, megragadja a kezét és kivezeti az étteremből egyenesen a lakóhelyisége felé*
|
 Miközben járja az utcákat, sorban hallani a sikolyokat, és mindenhol hagy egy egy hullát. Majd megáll egy tető szélén, és onnét lenézve, figyeli a lent járkálókat. Közben fújja a szél a haját és felsőjét, ami már csupa vér, de mivel fekete színű, ezért csak nedvesnek tűnnik, egyedül a szag ami elárulja, hogy az vér. Séta közben is találkozott más vámpírokkal, de rá hagyták az egészet és inkább nem fedték fel magukat. Egy kis idő után elindult vissza fele.
|
Percek múltánlassan fel tud állni.Odamegy a halálra ilyedt tulajhoz,majd átnyújt neki nem kevés összeget KP-ben.-Sajnálom.Itt a kártérítés.-Azzal visszaül a saját asztalához és csak a fejét fogja hogy megint hova sodorta az ösztöne.
|
Sikátorba kergeti áldozatát. Bár kissé kifáradt az előző játékban, egy embert gond nélkül elintéz. Csak egy éles sikoltás hallattszik a sikátorból, és már meg is halt. Átmetszette a torkát és az utolsó cseppig kiszívta a vérét. Majd a tetőre ugrott és onnét tovább ugrált.
|
Teljesen megszégyenülve érzi magát úgyhogy úgy marad ahogy a fiú ott hagyta.Csak elmélkedik magában csendesen-
|
Az emberek pánikolva elkezdenek kimenekülni. Ő ezt figyelmen kívűl hagyja, addig, amíg elég nem lesz neki a fiú vére. Majd elégedett mosollyal elhúzza a száját. Felemelkedik, és megnyalja véres száját, amiről csöpög a fiú vére. - Ez jól esett... - nyamnyog, és a fiúra pillant. - Na mi az? Feladtad? - mosolyog rá. Megsimogatta tiszta kezével a fiú arcát. - Láttod pont erről beszéltem. Ha lenne eszed, nem védenéd, hanem kihívnád harcolni, hogy tud, mit kell megtanulnod, hogy erősebb légy. Ha rám hallgatsz, csak jól járhatsz. - mosolygott bájosan, de halkabban beszélt. Aztán segített megszabadítani a fiút a zsinórtól, aztán arébb lépett. Az utolsó ember éppen akkor szaladt ki. Egy fiatal lányka. Rögtön kedvet kapott az ember vérhez, és már rohant is utánna.
|
Khh...rohadék...-akárhogy próbálja nem sikerül lekaparnia magáról Ryuukit,így nincs más választása,mint hogy hagyja magát.Nem szívesen teszi,de a torkát nem akarja átvágni.Lopva a tisztavérűre pillant,de mindhiába már ebből sem sok erőt merít.- "Nem igaz...egy ilyen kis..korcs.."
|
Már az üvegek eltörésének hangjára elpillantott, de mivel nem gondolta, hogy baja lehet belőle, ezért nem szállt le a fiúról. Mikor pár másodperc múlva az étterem másik végében ült a falnak dőlve, kezdte sejteni, hogy nem lesz olyan egyzerű mint gondolta. De továbbra is nyugodt, mosolygós arca volt. Mintha egyáltalán nem félne. Felkelt és leporolta magát. - Nem gondoltam. - válaszolt egyszerűen. - De minél nehezebb dolgokat próbálok véghez vinni, annál jobb és erősebb leszek, na meg tapasztalt. Úgyhogy nem fogok pánikolva kirohanni az étteremből ,ahogy azt sokan várnák. - mosolyog. Ismét megnyalja a száját. Bár már eleget ivott, mivel még ott a vér támadójában, nem szeretné elpazarolni az alkalmat. A vérnek köszönhetően, most épp erejében volt, ezért könnyen, és gyorsan suhant ide oda. Mikor egy ugrással az illető feje mellett jelent meg, mint valami puma, mikor áldozatára ugrik. A földre rúgta, majd felugrott az egyik csillárhoz, amit leszedett, és a drottal a kezében a fiú mellé ugrott, majd anyakára tekerte jó erősen, majd megcsomozta, hogy ne tudja könnyen leszedni. Majd, mint mindig, oda hajolt - és bár most a fiú nyaka takarva volt - a csuklójába harapott.
|
-Hagyja a fiúnak,hogy hadd játszon vele kicsit,és hogy hadd harapja meg újra.Majd halkan megszólal.-Nem tudod kivel húztál újjat.Hallottál már a Hatoyama klánról akármit is te dög?Nem....?Akkor most megtanítok neked valamit.-morogja vészjóslóan.És abban a pillanatban nem nagyon érdekli semmi,csak hogy túlélje a dolgokat és megleckéztesse az alsóbb rendűt,így felengedi az erőkorlátját.Szabadon áramoltatja az összes energiáját.A környező poharaknak,ablakoknak,szemüvegének annyi.Vére egyre jobban felforr.Amint kicsit több energiát koncentrál a fiúra,az elrepül az étterem másik végébe,az utjából mindent félresöpörve.-Azthidded velem könnyű dolgod lesz?-Nyakán sebei beforrnak-
|
/Csak egy kicsit..XD/ Amíg lehet, szívja a vérét, így nem számol a fejeléssel, és a rántással. A földre esik, és a fejét fogja, de inkább a vér íze miatt kábult a feje, mint a fájdalomtól. Lenyalja a szájáról, habár a felsője is olyan lett. Felkel és felnéz rá. - Mint a sakk...egyszer én, egyszer te... - vigyorog a támadásra értve. - Ha most nem lennél ilyen képzett eb, most nem kéne harcolnod, de bevállaltad szóval... - forgatja szemeit, majd rápillnat, és a falnak nyomja. Most át fordítja, hogy a fiú szembe legyen a fallal, így nehezebb megtámadnia. Úgy éll, hogy ne tudja megrúgni, és kezeit pedig hátra feszíti egyik kezével. A másikat szabadon hagyja. Majd megint oda hajol a nyakához és ismét bele harap.
|
((Azthiszem ezt a kultúráált helyet kicsit elkultúrátlanítottuk X"DDD))
-Gonoszul vicsorog míg a fiú gúnyolódik vele,majd mikor a falhoz került,és lefogták egy pár pillanatig elgondolkozott azon,hogy ez nem is volt olyan jó ötlet.Miért kell neki folyton betartani azt a nyavalyás szabályzatot..holott elvileg hidegen hagyja?.Amint a fiú agyarait megérezte elmosolyodott.- Szóval ez kell neked mi?...Nem is olyan rossz....mi?...-egyik kezét kiszabadítja és látszólag gyengéden a vámpír hajába túr,majd erőszakosan hátra rántja.A nyilaló fájdalomról tudomást sem vesz.- Ízlik legalább,hogy ilyen mohón szívod?Csak ne hogy beleéld magad...-gonoszkásan mosolyog és megfejeli a fiút,úgy hogy az a padlóra kerül-
|
A mondadója után gúnyolódni kezd. - Óó, hát nem édes? Megvédi a baártájt, mint egy hű eb. Édii... - nevetett gonoszan, aztán lassan abba hagyta. - szóval előbb veled harcoljak? Hát...jó! - csillant meg a szeme, majd hasba fejelte, úgy, hogy a falnak essen. - A te véred még úgy sem kostoltam meg...Nem lehet olyan szörnyű... - vigyorgott. Kezeit a falhoz nyomta, és nem húzva az időt - mivel tisztában volbt vele, hogy ő gyengébb - a nyakába harapot, jó erősen.
|
Lehet hogy nem sokban különbözünk,de egy alapvető különbség van.Én még "viszonylag..." meg tudom tartani az önkontrollomat,te pedig erre sosem volál képes.Úgyhogy csak ne hasonlítgass össze magaddal.....-odamegy hozzá- És lehet,hogy nem szorul védelemre,mert felettem áll,és 100x erősebb mint én,de engem kitanítottak.Megtanítottak arra,hogy az Ő féléket igenis az életem árán is meg kell védenem.Én pedig nem ellenkezem...Előbb velem gyűljön meg a bajod...mint Vele.-megigazítja a szemüvegét-
|
Az ütést nem tudta kivédeni, de esés közben lábaira érkezett, majd hátrébb ugrott. A vér mindig is jó hatással volt szervezetére. Úgy pörgött tőle, mint mások a drogoktól. Nevetni kezdet, majd letörlte a szájáról a vért, de azt sem hagyta veszni, lenyalta a kezéről. Közben végig a támadón volt a szeme. Letette kezét, és ismét édes mosoly ült ki arcára. - Te sem vagy oly tiszta vérű mint ő. Egyszóval épp, hogy csak jobb vagy nálam, de nála nem, szóval én is illethetnélek néhány csúnya szóval. - vigyorgott, közbe többen is felfigyeltek már rájuk. - Ha olyan erős, mint mondjátok, nem kell bele avatkoznod. Ha nem, és legyőzőm, megiszom a vérét, és meghal. - nyalja meg ismét száját. Ha vérről van szó, nem ismer határokat.
|
Jobbnak látja ha csöndben marad,így míg Kasuka elmegy,nem szól egy kukkot sem,de viszont eléggé szégyelli magát.Mikor viszont az alsóbbrendűt megérzi nem kis düh lesz rajta úrrá.Amint elmondta a dolgait,és a férfire támadt felkelt,és úgy szakította el a tisztavérű nyakától,hogy a lehető legkisebb sérülést okozza(ugye Jinkinek).-Koszos pondró...-szeme csak úgy izzik.Gyomorba térdeli teljes erőből- Mit képzelsz te magadról...csak így egy ilyen kaliberű emberre támadsz?!-sziszegi mérgesen-Csak ne hidd hogy te vagy az Atyaúristen...-felemeli a felsője nyakánál fogva,és eldobja,rá arra az asztalra ahol előtte ő ült-
|
Az asztalról nem esett le, de csak épphogy nem. Ugyan olyan mosollyal, mint eddig, vissza fordult felé. - Remek, most már kérnem se kell... - biccentette oldalra a fejét. - Én nem fogok neked behódolni, mint egyes talpnyalók. Nekem csak a véredre van szükségem. - vigyorodott el. Nem is fecsegett tovább. Rávetette magát a férfire, és rögtön a nyakába harapot, de olyan eőrsen, hogy ha leszedi is, akkor felsértse vele a bőrét.
|
- A szeretkezés végkimenetelére gondolsz? *kérdi, majd Kasuka után néz, ahogy szépen elvonul*
- Hé! Most miattad elment a jó kis beszélgetőtársam...
*Rögtön megérezte, ahogy a legalsóbbszintű vámpír belépett, majd odajött hozzájuk. Jinki már tudta, hogy őt nem kell kérni, seperc alatt ott terem. Mikor Ryuuki elmondta a mondandóját, Jinki felállt, és egy erőteljes suhintással arcon vágta.*
- Mégis hogy mersz velem így beszélni, mi? *szemei vörösen csillogtak, és forrt benne a düh*
|
A vér illatát ő is megérezte az ajtó mellett elsétálva, ezért jókedvűen befordult, és belépet. Szinte látta az irányt, merre menjen. Szemei egyre élénkebb pirosabbak lettek, majd oda ért. Kihúzta kezeit a zsebeiből és egyik kezével az asztalra támaszkodott, majd a levegőbe szimatolt. - Na de uraim, én engem meg se hívtak? - mosolygott bájosan, majd felült az asztalra törökülésbe és szembe fordult Jinkivel, majd várakozóan nézte. - Ide vele. Ne legyen önző. - nyalta meg a száját, de nála már ez a kitartás is - hogy nem vetette magát a vérre és áldozatára - nagy dolognak számít.
|
 Egy ideig egy szót sem szól, csak figyeli amik történek, majd ellenségesen a férfira néz. - Na pont erről beszéltem. Úgy láttom nem csak az embereket képes irányítani. - morran rá, és az asztalra csap, majd felkel. - Talán új munkát kéne vállalnom, mint a város első vadásza. - néz rájuk, majd kimegy, vissza a hotel felé.
|
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
