Új bejegyzés Frissítés

2011.06.11. 21:51 Nari

Haru a férfi hangja hallatán felkapja a fejét és egy pillanatra ránéz, de rögtön el is fordul. - Hozom is.. - mondja alig halhatóan és a pulthoz siet, ahol egyik munkatársának leadja a rendelést és vár. Megint az üres jegyzettömbjéra szegezi a tekintetét és néha fel-fel pillantva a férfire pillant. "Milyen selmyes lehet a haja.." - ahogy végigfut a gondolat rajta, belepirul. "Miket beszélek.. a legtöbb ember normális..meg különben is.." - elmélkedik magában, amikor arra kapja fel a fejét, hogy kollégája szól neki, hogy készvan a rendelés. Megfogja a kavéscsészét és a tányért, amin a sütemény csücsül és odaviszi a férfi asztalához. - A rendelése.. - teszi le elé, de msot sem néz rá.

2011.06.11. 21:43 Hatoyama Orinosuke

Nem éppen szívesen,de felnéz a fiúcskára.Alaposan végigméri,minden négyzetcentimétert megvizsgál,aztán az asztalra teszi a szemüvegét és megmaszírozza annak helyét.Percekig csend..bár lehet,hogy a kis jövevénynek óráknak tűnnek.Miután tekintetét újra a fiúra vezette halkan,szinte hívogató hangnemet ütött meg vele. -Igen.Még egy Expresso-t és egy szelet Epertortát kérnék.-Gyengéden elmosolyodik,majd visszaveszi a szemüveget,lassú,finom mozdulattal.

2011.06.11. 21:37 Nari

Haru szinte bevetődik a kis kávézó ajtaján. Nagyon keveset aludt, mivel a szomszédjában gyilkosság történt, ezért hajnalig kint voltak a rendőrök. Karikás szemmekkel szinte láthatatlanul oson be a személyzeti szobába, ahol gyorsan felkapja a munkaköppenyét és a konyhába siet. A mosogatnivaló már teljesen felhalmozódott, ezért gyorsan neki is lát.                                                                            "Remélem a főnök nem vette észre a késésem.." - sóhajt, amikor hirtelen egy kéz ragadja meg a vállát és maga felé fordítja.                                           - Harumi!- csattan fel egy éles hang. - Mostanság túlságosan sokszor is elkésel!                                                                                                                  - Sajnálom főnök, én csak.. - nyöszörgi a fiú, miközben a padlót nézi.            - Nincs csak! Még egy ilyen és ki vagy rúgva! - mondja zsémbesen a tulaj. - Most pedig vegyél fel egy felszolgáló köppenyt és vedd fel a rendeléseket. Ayamenak el kellett mennie, így most te helyettesíted. Ellenkezést nem fogadok el. - szórítja meg a fiú vállát, mire az megremeg. - Különben a munkád bánja. - engedi el a tulaj Haru vállát és visszamegy az irodájába.                                           "Pont én.." - mossa el a fiú az utolsó edényt és visszamegy az öltözőbe, ahol leveszi a koszos kötényt és a derekára köti a pincérkötényt."Ez csak munka.." - megy ki a kávézó azon részére, ahol a vendégek ülnek és körbenézve megpillant egy rövid fekete hajú férfit, aki szinte beleégeti a betüket egy lapra. Lassú léptekkel lehajtott fejjel odalépked hozzá és megköszörüli a torkát.                                                                                         - E-elnézést.. Hozhatok valamit..? - nézi a kezében lévő jegyzettömböt, ami teljesen üres. Arcát pár kósza tincs takarja.

2011.06.11. 18:22 Hatoyama Orinosuke

Hatoyama-San szokásához híven,egy kis csendes Kávézóban,a leg eldugottabb sarokban foglal helyet,közben szüntelenül ír.Hónapok óta legújabb regényén dolgozik.Most sem néz fel a papírról,csak néha a rendelt kávéjába kortyolgat. "És akkor,Sumi holdfényben csillogó,selymes ébenfekete haja,a vérveszteségtől ájultan fekvő lány nyakára omlott.Közben szüntelenül azon gondolkozott,hogyan tehetné jóvá tettét.Elvette magától az utolsó reményt,a szerelmét"-Körmöli a lapra.

[44-25] [24-5] [4-1]