[372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
 Bent a falnak dől, amjd a saját kezébe harap, hogy felébressze magát. Mikor kicsit amgához tér visszasiet haruhoz, majd megfogja a lábát, és egy pillanata alatt meggyógyítja neki a sebét. Miután készvan Haru arcához ahjol, amjd emgcsókolja.
-miknden rendben? Fáj még? Bocsia ze lőbbiért..-Mondom és tekintetét keresem.
|
Haru a sok vérveszteség miatt kezd kicsit homályosan látni, a félelemtől is kicsit remeg.
|
Ez még neki is túl nagy kísértés.. Lassan felemeli haru lábfejét, amjd végignyal rajta. Amint megérzi szájában Haru finom vérét nem bír leállni. Tovább ynalogatja a vért.
~Mmm..isteni....~Gondolja, majd észbekap és elengedi a lábát, és prób uralkodni magán. Felkel, amjd elindula msodóba ahol tartanak kötszert.
-mindjárt jövök...-Mondom kissé remegő hangon...
~Tisztavérű vagyok, a francba is!~ Leon emgtudná gyógyítani Haru lábát, de msot muszáje gy kicsit távol lennie a vérétől...
|
A fiú lábfejét teljesen elfedi a vére. Könnyes szemekkel sziszegve néz Leonra, majd eszébe jut, mi Ő. - L..leon..
|
Mikor egy sikoylt hall azonnal kimegy a koynhába,a hol emglátja Harut. Eddig oké. De aztán.. megérzia z illatot, ami msot ezerszer toméynebb mint az étterembe. Ott volt mi elnyomja a szagot..de itt. Uh..Milyen jó illata van. Nem! Most foglalkozuunk Haruval!
-Te emg mit csinálsz?-kérdezem, amjd odamegyek hoztzá, felkapoma földről majd kicipelem a kanapéhoz, és leültetem rá, majd sóhajtok párat.
-Nagyon fáj?-Kérdem, amjd a lábára pillanntok, de rosszil tettem. Szemeim vörös szímben kezdeneke l pompázni, sé érzem ahogy egyre jobban elönt a vágy, hogy megkóstoljam...
|
A fiú oldalra fordul, a nagy lendülettől leesik az ágyról.
- Auh.. - nyöszörgi félkómásan, majd feltápászkodik és kimegy a konyhába. Elővesz egy poharat és tölt egy pohár vizet, azonban, ahogy emelné ki a csap alól kicsúszik a kezéből a víz miatt és a földre esik, egyenesen az egyik lábára, amin szilánkosra törik. Egy fájdalmas sikoly hagyja el az ajkait.
|
Mikor már elaludt kis ideig figyelem, amjd megpróbálok óvatosna felkelni az áygról...és kiemgyek a mosdoba...
|
Haru lehunyja a szemeit és lassan elelaszik. Lélegzete teljesen egyenletes.
|
Mivel lát a sötétben elmosolyodik Harun, majd magáhozöleli így most angyon közel vannake gymsáshoz. Gyengéden simizi Haru fejét, hogy elaludjon.
~Milyen furcsa... Valahogy azt érzem, hogy nem akarok elmenni tőle... Huh..Valami angyon nincs rendben...~
|
Összekuporodik az ágyon és egy félő mozdulattal közelebb tolja magát Leonhoz.
|
Felkelek énsi, majd felkapoma földről, és vigyorogva beviszem a szobába ahola vízágy van. lerakom rá, majd lefekszek mellé. Magunkra húzok egy takarót, majd őt fiygelem, miutána lámpákat leoltottam.
-Jó éjt...-Adok nekie gy apró csókot.
|
j-jó..-mondja halkan és felkel a kanapéról, várva Leont.
|
Ha nem akarsz nem kell..csak mondtam..akkor emnjünk aludni inkább..-Sóhajtok, amjd rámsolygok.
|
- Nem vagyok jó kérdezésben..-sóhajt.
|
-Hm..Nem igazán..Nekem enm feltétlenül szükséges az almás..-Vigyorgok rá.
-Amugy..kérdezhetsz még ha akrsz...-Mondom.
|
*Más válaszra számítottam..*
- Kicsit.. te?
|
Vállat vonok.
-Nme tudom.. Talán emrt más vagy.. és vonzasz magadhoz..-Viygorgok rá rosszfiúsan.
-Amugy..nem vagy álmos?-kérdezek rá.
|
- Miértn pont én? - kérdezi és ránéz.
|
Miután végighallgatta a fiút magához öleli.
-köszönöm..-Mondja, majd ad egy csókot neki.
-nos..az ígéret szép szó...-Mondom, majd váromom a kérdését.
|
- Csak.. a családom.. - sóhajt és elmeséli neki röviden az eddigi életét.
|
[372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés