[120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
 *Még mindig csak nagy tágra nyitott szemekkel pislogott, majd mikor a fiú tévolabb lépett nem bírt megállni a saját lábán így a fal mentén a földre csúszott.*
-Ez...-motyogta alig hallhatóan. Kezeit a szájához érinette, majd elengedte és a földbe próbált valami fogást találni. Megse nyikkant. Aztse tudta mit mondjon. tettszett neki az előző nagyon is, de még csak véletelnül sem akarta ezt hangsoan kimondani így csak ült a földön miközben szíve hangosan vert.*
|
*A csók végével távolabb lépett a fiútól és a szemközti falnak támaszkodott.* Végre elhallgattál! *Fogta fejét és akaratlanul is elmosolyodott a fiú meglepett tekintetére pillantva*
|
*Először csak tovább hüppögött, majd mikor a fiú kicsit közeleb hajolt hozzá megrémült, mikor megcsókolta tágra nyitotta szemeit és megse nyikkant. Csak figyelte a fiút. Nem ellenkezett hisz ereje sem lett volna hozzá és nem is nagyon mert. Még soha senki sem csókolta meg. Ez volt szegénynek az első.*
|
*Nagyot sóhajtott* "Mi a frászt kezdjek ezzel a kölyökkel? Nem hinném, hogy annyira érdekli, mi is történt itt ma délután, szóval akár el is engedhetném...alsóbb rendű vámpír, rengeteg rossz dolgot átélhetett, hogy meg akar már halni. Pedig fiatal még...de úgy utálom, ha valaki bőg...ha nem hagyja abba a hüppögést..." *odahajolt hozzá és hogy elhallgatassa megcsókolta*
|
*Kicsit visszatartotta könnyeit.
~Gondolhattam volna ő is lenéz amiért más vagyok...~gondolta, majd megpróbált kicsit erősebb hangon válaszolni.
-Meg..-mondta majd kicsit szipogott és folytatta-meg ölhetsz ha akarsz, úgysincs sok értelme az életemnek...-mondtam, de nemigazán bírtam tovább és megint elkezdtem hüppögni. Lehet hogy az ő szemében ez szánalmas, de Haru már megszokta, hogy mindneki kineveti és utálja. Becsukta szemit de a könnyei még így is folytak.*
|
-Hagyd abba a bőgést, mert nem értek semmit a szavaidból! *Szólt rá. Érdekes volt neki ez a helyzet, ritkán ríkatta meg az embereket, általában mindig az életükért könyörögtek áldozatai* "Ez a srác képes lenne meghalni úgy, hogy nem is ellenkezik." -Mi lett a mai világban a vámpírokkal, de komolyan?! Életemben nem láttam még egy síró vérszívót sem. Szedd össze magad és úgy válaszolj, hogy értsem is! *mondta mindezt végig a szemébe nézve*
|
*Mikor a fiú a falnak vágta kicsit felnyöszörgött. A fiúra kelett néznie akármennyire nem akart. Égszínkék szemiből csak úgy folytak a könnyek kis arcán le és bármennyire akarta nemtudta abbahagyni. Alsó ajkát harapdálta.*
-Ha..-*szipogott*-Akarsz...megölhetsz...-*mondta szakadozva, majdnem mert többet mondani, de túl sok értelme nem volt az életben.
Verték,kínozták,bármit csinált haragudtak rá. Utálták amiért más volt és kiközösítették. Senki és semmi miatt nemakarta tovább rontani a levegőt.*
|
*Talán, jobb lett volna, ha rögtön végez is a sráccal, mielőtt meglátja, mennyire is a frászt hozta rá. Meglepődött könnyei láttán és már majdnem el is engedte, de a fiú megkezdett mondata feldühítette.* -Csak nem arra gondolsz, hogy vámpír? És ha igen? Nem te lennél az első vámpír, akit megöltem. Rosszabb indokot fel sem tudtál volna hozni. *Elhúzta a tükör elől és a falhoz nyomta, majd felemelte fejét, hogy a szemébe tudjon nézni.* -Mondj egy indokot, miért ne öljelek meg?!
|
Szegény Haru nagyon megrettent így a tükrbe nézett de így azonnal el is kezdett sírni. Alsó ajkát harapta és szipogott. Nem tudott egy árva szót sem kinyögni. Úgy volt vele, hogy talán jobb is ha egy moziban ölik meg mintha valami értelemtlen kínzás közepette mások azért mert csak egy vámpír.
-Deh..teh..-motyogta szinte csak maga elé és közben szipogott. Nem bírta folytatni pedig azt akarta mondnai, hogy "de hát te is egy vámpír vagy.." Próbálta kifeszíteni kezeit de nem sikerült. Megint elkezdett sírni.
|
*Megállt vele a tükör előtt és háta mögé fogva a fiúk két kezét tartotta szorosan. Mivel mögötte állt meg, így csak a tükörben látta a fiú arcát, jobban mondva lesütött szemeit és rettegését.* -Most két lehetőségem van: vagy végzek veled vagy mint egy jóhiszemű hülye elengedlek és bízom benne, hogy nem jár el a szád. A fene tudja, melyikkel lenne több gondom. *Adta elő lazán a két alternatívát, de zavarta, hogy nem látja a srác szemeit.* Nézz a tükörbe! *Kiáltott rá mérgesen*
|
*Haru méginkább megriadt mikor a fiú megfogat és kiráncigálta. Próbált kikeveredni a fiú szorításából, de ő sokkal erősebb volt nála. Lehajtotta a fejét, majd hallgatta a fiút.
Igen, tudta mi a helyzet, dehát mit tehetne? Ő csak egy filmre jött el és ez lett belőle. Rossz időben rossz helyen ez az ő specialítása.
~ Moziba sem jövök többé~Próbált nem remegni és megszólalni, de nemigazán sikerült így annyiban hagyta és tovább hallgatta a fiút.*
|
*Hallotta a zár kattanását és várta, hogy nyíljon az ajtó, de ez nem következett be. Újra a kilincshez nyúlt és lenyomva azt kinyitotta az ajtót. Szemtől-szembe állt a fiúval. Végignézett rajta és látta, mennyire is tart tőle. Szinte érezte, mennyire is retteg. Matsu tekintete ennek ellenére nem változott, továbbra is sakban tartotta vele a fiút, de próbált egy mosolyt erőltetni az arcára és úgy szólni a sráchoz.* -Szóval, elszúrtam a dolgot. Tudod, hogy mibe csöppentél? A legrosszabb helyen voltál a legrosszabb időben. *Megragadta a karját és kihúzta a tükrökhöz.*
|
*Beleremegett mikor a srác berugta a második ajtót is, mikor pedig megszólalt kicsit félve felállt. A kilencshez nyúlt. Kezei remegtek. Elfordította a zárat, de nem nyittta ki az ajtót csak várta, hogy majd a fiú nyisson be. Kezeit fogta és közben a padlót nézte.~Miért mindig én?~ Motyogta magának félve. Egész testét a hideg rázta. A fiú bármennyire is próbálkozott az él a hangjában ott maradt.
Szíve gyorsan vert és csak állt.
|
-Nem vagyok egy türelmes típus, hallod?! Kijössz, megbeszéljük és úgy teszünk, mintha nem is találkoztunk volna! *Várt egy ideig, de nem kapott választ, ezért berugta a második ajtót is. Majd mikor az is kicsapódott és üres volt, csak az utolsó maradt, így megállt előtte és a kilincshez nyúlt. Lenyomta, de nem nyílt ki. Fejét fogva nagyot sóhajtott.* Na, figyelj! Esküszöm, ha kinyitod az ajtót jobban jársz, mintha nekem kellene kiráncigálnom mögüle...*mondta kifejzetten nyugodt hangnemben*
|
*Nagyot sóhajtott. Kicsit csend volt így kicsit szusszantott párat, majd épp kiakart menni mikor hangos csattanásra lett figyelmes. Először azthitte csak valaki jött wc-re így nemfoglalkozott vele,de mikor megszólalt felismerte a hangot és megremegett. Visszacsuklott a WC-re és felhúzta lábait.Ijedtében aztse tudta mit tegyen. Kimenjen ne menjen? úgyis megtalálja... Vagy nem... Nemakarta, hogy bármi baja legyen így nem mozdult bár tudta jobba járna ha inkább kimenne. Nemtudta mit akar a srác így kicsit védekezően a fejére tette kezeit. Nemszólalt meg. Szíve gyorsan vert.*
|
*Épp nagyot ásított, mikor odajött hozzá a fiú. Meglepetten pillantott a sápadt kölyökre, mikor az visszadta neki az anyagot. Nem igazán értette, mit motyogott, csak végignézte, ahogy Haru kiviharzott a teremből. Ült ott egy percig, majd megvakarta tarkóját, mikor is belépett az igazi futár, aki rögtön oda is ment hozzá.*
-Matsu, ha nem tévedek! Jacko küldött illetve azt mondta, adjam át szívélyes elnézés kérésőt, hogy nem ő jött el!
-Te lennél az új futár?! "Azt a mocskos....eltévesztettem őket.." *Csapott bele idegesen a mellette lévő székbe. A fiatal gyerekre a frászt hozta, de nem igazán érdekelte. Csak odaadta neki az anyagot.*
-Nesze, itt van! Mond meg Jackonak, hogy jön nekem eggyel! *Majd felpattant és kiviharzott a teremből. A folyosón csak a jegyet áruló srác volt, odament hozzá és megkérdezte, nem látta-e a korábban kirohanó fiút. Ő elmondta neki, hogy a mosdóba ment. Több se kellett Matsunak, berontott a fiú WC-be és körülnézett. Nem látott senkit. Majd hangosan megszólalt:*
-Hé, kölyök! Tudom, hogy itt vagy! Gyere elő! Ne akard, hogy én keresselek meg! *rúgta be az első ajtót*
|
*Szegény nagyon meglepődött mikor a fiú odajött hozzá. Semmit sem értett. Mi van? Kicsit furcsán nézte a fiút, majd mikor az leült pár percig próbálta felfogni mit is tett a fiú.
~Ez most...~Lenézett a melette lévő dologra. Kicsit megremegett. Nem igazán volt benen biztos, hogy jó ötlet amit csinál. Nagyot nyelt, majd remegő lábakkal osont oda a fiúhoz.
-Én..nem..én..sajnálom-mondta, majd lerakta a fiúhoza dolgot, és elrohant remegő lábakkal. Kint bement a mozi vécéjébe és a tükröt nézte. Kicsit félt, hogy a fiú most dühös lesz rá így majdnem sírva fakadt de tartotta magát. Bement az egyik fülkébe és magára zárta az ajtót.*
|
*Ahogy belépett a terembe a fiú, felemelte fejét és szemével követte Harut. Rögtön megérezte, hogy nem egy emberrel van dolga, egy grimasz jelent meg az arcán, majd előre tekintve nézegette a reklámokat. Meglepődött, mikor a fiú az ő sorjába ült be és érezte magán tekintetét. Egy darabig csak tűrte, ahogy a fiú néha rápillant.* "Lehet, hogy ez a kölyök lenne a futár? Egy vámpír? Ráadásul lerí róla, hogy alsóbrendű...pedig azt hittem, Jacko embereket alkalmaz csak. Nos, mindegy! Lehet meggondolta magát. Az a seggfej sosem szól a terveiről." *Nesztelenül felállt a székből és elindult a fiú felé. Elővéve zsebéből a drogot, miután elhaladt mellette az ölébe csúsztatta és csak ennyit motyogott neki* -A pénzt a szokásos helyen és időben! Nem ajánlom, hogy lenyúlj belőle bármennyit is. Szemrebbenés nélkül végzek a söpredékekkel. *Majd tovább sétált és átült a sor másik végébe.*
|
*Mikor megérkezett szétnézett megnézte a műsorlistát.
~ Jé! Van egy új film a 3-ban!~ Mondta lelkendezve, majd a pénztárhoz ment és kérte is a jegyet. Tekintete csillgott és felvolt dobva hisz rég volt moziba. Lassan lépett be a terembe. Egy család ült az első sorban és középen egy idősebb házaspár. Fár fiatal ölelte egymást és csókolóztak középen. Egy ismeretlen alak ült hátul telefonált. Mikor rápillantott azonnal megérezte a fiú illatából, hogy ő is vámpír, méghozzá nála magasabb rangú. Lehajtotta fejét, majd odament a leghátsó sorba és bemászott az üléseken át mígnem középen nem volt. A fiú a sor legvégében ült. Haru nem mert megszólalni így inkább várta a filmet. A terem elsötétült, majd elkezdődtek a reklámok. Haru néha oldalra pillantott és afiút figyelte.*
|
*lassan batyogott be az épületbe. Mindig ezt a helyet találta a legmegfelelőbbnek üzletei lebonyolítására. Mindegy volt, hogy milyen film is ment, a szokásos 3-as termet válaszotta, oda vett jegyet magának. A leghátsó sorban, a sarokban senkinek sem szúrt szemet, miként is árulja a drogot vevőinek. Most sem volt ez másképp, beült a helyére és várt 'üzlettársára'. Megszólalt a telefonja, melyet gyorsan fel is vett.*
-Üdv. Matsu! Ma az egyik új emberemet küldöm el, add neki oda az anyagot és a pénzt a szokott módon juttatom.
-Ne szivass már megint, arról volt szó, ma személyesen jössz. Barom vagy, de mindig jól fizetsz! Legközelebb nem úszod meg a találkát! *csapta le telefonját és várt az ismeretlen emberre.*
|
[120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés